Álmos fekszik a földön, hanyatt, rajta egy szúette, pepita pokróc. Fogait makacsul egymásnak szorítja, mintha attól tartana, hogy a világ bogár képében a szájába mászik, és kénytelen lesz lenyelni. De a világ közönyös. Álmos fekszik, körötte csend… És néma tartomány. Hajnal van megint, ugyanolyan fázós, akár a tegnapi volt. A hasára rajzolt medve oktogram jóleső melege tűnőben van.
- Jó reggelt. – szólal meg a főnök egy kicsit odább.
Az első énekesek az erdőben csiripelni kezdenek. Álmos tekintetét a lombkorona résein át meg átvonuló felhőkre szegezi, és nem válaszol.
- Menjünk… - a főnök felkászálódik, és megrázza magát.
- Több milliárd ember él odakint.
A mester Álmos felé fordul.
- Mi közünk ahhoz?
- Kizárt, hogy ennyi ember mind olyan különböző legyen. Nem hiszem, hogy mind egyéniségek lennénk. Biztos vannak odakint emberek, akik pont olyanok, mint mi.
- Na és?
- Miért menjünk tovább? Ki nyer vele? A világ odakint biztonságban van. A Montgomery-fal megvédi őket. A világot mentjük meg? Nincs ránk szükségük, már nincsenek veszélyben. Magunkat? Alig maradtunk! Esélyünk sincs. Senkik vagyunk. A barátaink mind meghaltak tegnap, és senki sem tud róla. Az életük, a haláluk… nem jelent semmit. Kiért küzdünk még? Miért?
- Azért, mert ez a helyes.
- Ki mondja?
- A szíved mondja. Nem hallod?
- Nem.
- Hülyeség. Tudod, mikor vesznek kárba a tegnap elveszett életek? Csak ha hagyod. Amíg egyvalaki is él közülünk, aki képes járni, dolgozni, addig a halottak terhét a vállára veheti, és továbbmehet az úton.
- De aki meghalt, azt nem hozza már vissza semmi.
- Ilyen az élet, Álmos.
- Ez nem érv.
- Igazad van, ez nem az. De ha már úgyis fel akarod adni, megdögölhetnénk harc közben is. Milyen más lenne, mint egy veremben reszketve, kutyaként, nem?
- Nem győztél meg…
Álmos leveti magáról a pokrócot, felkel, és összehajtogatja, majd a zsákjába teszi. Felöltözik, a csuklyát a szemébe húzza. A főnök készen várja. Álmos felsóhajt.
- Mi a terv?
- Megszerezzük a Szent Jobbot.
- Ó.
Álmos mondana még valamit, de azon kapja magát, hogy nem talál szavakat (sem több szóból álló kifejezést), továbbá hogy a világ bogár képében nagyonis megtalálta nyitva felejtett száját. A fiú kénytelen-kelletlen nyel.
Utolsó kommentek