Fekete folyó elvisz engem. Ennem. Hústekercsek, ripi-ropi – kóborol, jár. Szemünkkel nézem. A zsák szemével nézzük. Fekete folyón. Megyek a fekete folyón. Tegnap, előtt, előtt, előtt. Előtte a zsák zsebe megtöltetett. Préda az úton. Vicsor-vigyor. Nektár a zsák szája szélén, nektár az alatt, az alatt, az alatt. Ambrózia a zsák csont-rágócskái közötti résekben. Tartalék, ínséges időben. Ínséges idő van. Éhség van. A zsák eszik, eszünk. A zseb üres már.

Meghallgattatott. Prédazsákok a fekete folyón. Türelem. Türelem…etlenek vagyunk. Rágócskánkat életbe mártanánk. Ez mindennél fontosabb. A mi zsákunk szempontomból, létfenntartásom szempontunkból. Ne küzdj, zsákocska. Örvendezz. Zsebed megtölttetik

A prédazsákok mindig szaladnak, futnak, sietnek. Nem akarnak prédazsákok lenni. A zsákocskák mindig küzdenek. Szuszogó pamacsok között osonva osonok. Nyolc hús, nyolc fogás. Bőséges ebéd, királyi lakoma. Hústekercsek ripi-ropi – kilép, mosoly-vicsor.

„Nem fogjátok… sokáig húzni.” Kis testmozgás, keringjen a vér. Volt vér, nincs vér. Mi vagyunk.

Nyolc hús – tíz hús. Nyolc hús. Zsákocska becsapni próbál. Zsákocska szeme hazugságra nyílik. A hazug embert utolérem és felfaljuk. Lódulj, váz és izom! Hasíts, tépj, szaggass és marj!

Hó, hahó. Elrejtik fény és meleg mögé húsukat prédazsákjaink. Szaga van. Finom, finom. Némiképp ismerősnek hat még a világosság előttről. A mi belsőnk felbuzog, a mi belsőnk örömmel telik meg, mintha odalent volnánk megint, a valahol máshol, ahol először láttuk, hogy vagyunk. De enni kell. Mozdulni kell. Látjuk titeket odabent, nyúlunk tiértetek, és megragadunk.

A karom! Fáj neki. Nem a prédazsáknak, pedig el kellett volna érnünk. De már nincs mivel. Volt-nincs. Zsákocska elszakadt, zavaró károsodást szenvedett.  Zsákocska kiabálása úgyszintén igencsak kellemetlen. Kiáradunk és elporladunk, pedig barátként üdvözöltük a szagos lángot. Jó szaga van, de mégis bánt minket. Érthetetlen. Zsákocska tovább küzd, és megpróbál félrevezetni a rossz képekkel. Nincsenek éneklő fekete zsákocskák. Nem látjuk őket.

Elmenni kéne! Bajunk eshet, ha maradunk. Előre? Hátra? Zsákocska, ne küzdj ellenünk.

Elmenni kéne, de nem lehet. Selyemszálak közt vergődik a zsákocskánk. Kifolyni, elomlani, elfutni, mint a prédazsákocskák. Bosszantó.

Nincs idő. Nyolc láb. Nem, nyolc láng. Láng ölel, tűz öl el. Bosszantó. Felettébb bosszant-